Családunk több ok miatt úgy döntött, hogy 2013-ban nem egy külföldi tengerparti nyaralóhelyre utazik, hanem inkább körbe biciklizzük a magyar tengert: kempingekben alszunk, megnézünk minden kulturális és természeti látnivalót, miközben nagyokat strandolunk. Internetes naplónk a nagy kalandot megelőző testi-lelki-szellemi felkészülésről és a megvalósuló nagy "Balatonprojektről" fog hírt adni minden érdeklődő olvasónak, amely reményeink szerint még több családot ösztönöz majd arra, hogy belföldön, elsősorban aktív pihenéssel, intenzív együttléttel, alacsony költségvetéssel töltse a nyári szabadságát.







2013. július 19., péntek

A hatodik nap - JÚL.18. CSÜTÖRTÖK- A természet lágy ölén

Sóstó-Balatonkenese
Kilométeróránk adatai szerint a
megtett út 19 km
biciklizés időtartama: 1 óra 41 perc 19 másodperc
átlagsebesség 11,2 km/h
maximális sebesség 21 km/h

kiadások
reggeli/tízórai: 1415+670 Ft
ebéd: 2600 Ft (3 óriás hamburger, egy gyros, 3 jégkása, egy szörp)
palacsinta/kávé: 2200 Ft (10 db, amiből 4 db-ot éjszaka ettünk meg)
szállás: 4030 Ft (Romantic Kemping-B.kenese után, a löszfal tövében, a bicikli körút mentén)
vásárlás: 1100 Ft (reggeli másnapra)

Apa: Ma hagytam fel a reménnyel, hogy el tudunk készülni reggel korábban, mert minden igyekezetem ellenére megint majdnem dél lett, mire elhagytuk a kempinget. Nagyjából 3 km után meg is érkeztünk a nagy emelkedőhöz, amiről előre tudtuk, hogy nem tudunk majd feltekerni rajta. Miután felszenvedtük magunkat a tetejére és megálltunk inni, észrevettük a Panoráma kilátót, ahova felmentem a lányokkal (lépcső vezet fel), amit nem bántunk meg. Gyönyörű kilátás nyílt onnan az egész keleti medencére. Ezután B. világosnál egy szinte függőleges emelkedő után, amin mindannyian felszenvedtük a bicikliket, elég hosszan magasan a part mentén vezet az út,és végig rálátni a tóra. Eredetileg úgy terveztük, hogy még megállunk B.kenese előtt fürdeni, mivel az út is viszonylag távol vezet a parttól és Lilla ismét elaludt, így egy huzamban tekertünk el a következő szállásunkra, a Romantic Kempingbe. Érkezésünkkor (2 óra körül!) kissé elbizonytalanodtam, hogy Anya nem egy rég bezárt kempingbe foglalt-e szállást, mert a bicikli út melletti lepukkant épületek ezt az érzést keltették. Végül kiderült, hogy a kemping 200 méterrel beljebb van, bár első látásra nem nyújtott sokkal bizalomgerjesztőbb képet. A recepciónál fogadó törött lábú úriember viselkedéséről (és a környezetről) egyből a Zimmer Feri zseniális magyar film jutott eszünkbe. A feleség sem biztos, hogy kijárta az idegenforgalmi és vendéglátó ipari iskolát, az adataink felvételekor a személyi igazolványom láttán a következő párbeszéd zajlott le közöttünk. (tudniillik nekem még a 14 éves koromban kapott, barna kiskönyv alakú személyim van meg)
néni: Na, de várjál! Ez most ki?
én: Hát az én vagyok! Csak kicsit régi a kép!
néni: Ja, tényleg! Hát jó régi! Mikori?
én: 20 éves.
néni: Azé’ nézem, hogy ilyen van még!
én: ’99-ben meghosszabbították még 15 évvel.
néni: Jól van, csak azé’ kérdezem. Ne vicceljé’ már!
Miután ezt sikeresen lerendeztük, gyorsan felállítottuk sátrainkat, hogy visszamehessünk a kenesei nagy strandra. A megtett útban nincs benne a strandhoz történő oda-vissza tekerés! (nagyjából 7 km)

Anya: Zimmer Feriéktől kaptunk 3 ingyenes belépőt strandra! Ezt a strandot tiszta szívből ajánlom kis gyermekes családoknak: jó árnyas, tele van fűzfákkal, 2-3 játszótérrel, ami körül le lehet telepedni. A mosdók szuper tiszták, fel vannak újítva, sok kabinosak, szűkítős ülőkék vannak, van egy csomó tiszta zuhanyzó is! Lillát ma sokkal inkább a mindenféle mászóka és mászófal érdekelte, mint a víz. egész délután játszóterezett.
A kempingben amúgy se játszótér, se büfé, se bolt,tulajdonképpen a vizes blokkon, az erdőn és a hangyákon kívül semmi egyéb nincs.
A kempingen állítólag holnap egy alkotó tábor készül! el nem tudjuk képzelni, hogy milyen, mert eddig egy színpadot építettek hangtechnikával, amin állítólag minimálzenét (?) fognak játszani és töménytelen mennyiségű piát hoztak be teherautóval, és berendeztek egy büfét. Ez inkább tűnik valami minifesztiválnak itt a kenesei löszfal tövében, az erdőben, távol a civilizációtól! :)
Ezeket a sorokat most a szabad ég alatt, a töksötétben, hálózsákba bekuckózva írjuk. Csak a csillagokat és a monitort látjuk, meg a szúnyogriasztó füstölő parázsló pirosát. Tücskök, prücskök ciripelnek és éjjel fél egy van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése