Kilométeróránk adatai szerint a
megtett út 36,3 km
biciklizés időtartama: 2 óra 46 perc 28 másodperc
átlagsebesség 13 km/h
maximális sebesség 21 km/h
Kiadások
Reggeli/ebéd: 1875 Ft ( 8 db péksüti, ami sokáig kitartott, többször ettünk belőle tej, tejital)
Strandbelépő: 800 Ft (Lido strand)
Ugrálóvár: 400 FT (12 perc)
Kávé: 700 Ft
Üdítő: 600 Ft (a fenékpusztai 400 éves vámházban, ami felért egymúzeumi belépővel-de erről majd később)
Vacsora: 4300 Ft
Szállás: 4050 Ft (Napsugár kemping/Balatontourist-Bélatelep/Fonyód)
Dorka: A gyenesdiási strandon nagyon jó volt, homokvárat építettünk két kisfiú is segített nekünk. Sajnos eleredt az eső, így esőben kellett tekernünk, de az a rész nekem tetszett. A betyár csárdában kicsit ijesztő volt visszagondolni arra,hogy ott elfogták a betyárt és lelőtték.A kempingben este vacsora előtt apa megtanított a biliárd szabályaira.
Apa: Harmadik napra már mertünk nagyot álmodni, beterveztünk úgy 33-34 km-t, mondván Keszthely után már elég sík terepen kell haladnunk, gyorsan fog menni a dolog. Ez egyébként helyes elképzelés volt, az adatok is azt mutatják, hogy elég jó tempóban tudtunk haladni, csak sajnos az út 95 %-át délután háromnegyed négy és este 8 óra között tettük meg, ezért megint volt egy kis para, hogy lesz-e sátrunk még sötétedés előtt. Az történt ugyanis, hogy előző nap is elég későn értünk a napi végcélhoz, így kimaradt a fürdés. Így eldöntöttük, hogy Gyenesdiáson mindenképpen strandolunk, miután eljöttünk a kempingből és majd koradélután indulunk útnak. Viszont most már végképp úgy tűnik, hogy ha nem akarunk nagyon sietősen, kapkodva készülni reggel - amit nem szeretnénk, mert elrontaná az egész nap hangulatát – akkor nem nagyon tudunk elindulni 11-fél 12 előtt. Így a strandolás is viszonylag későn kezdődött persze, és bónuszként 2 után elkezdett csúnyán beborulni az ég, majd nem sokkal később el is kezdett esni az eső. Így egy időre a strandon ragadtunk, a család behúzódott a büfé fedett részébe, én pedig próbáltam megakadályozni, hogy nagyon elázzanak a bicikliken és az utánfutóban lévő holmijaink. Szerencsére nemsokára eléggé alábbhagyott az eső, így gyors döntés után felkaptuk az esőkabátokat, amit lehetett, vízmentes helyre tettünk és felpattantunk a biciklikre, hogy „gyorsan” eljussunk a déli parton lévő következő szállásunkig. Mint kiderült, jól kalkuláltunk, nemsokára elállt az eső és teljesen kitisztult az ég, így kellemes körülmények között tudtunk végig tekerni. Viszont az idővel egyáltalán nem álltunk jól, ezért szinte megállás nélkül tekertünk, ami a végére már majdnem olyan fárasztó volt, mint előző nap a sok hegymenet. Azért egy rövid kitérőt még megengedtünk magunknak a fenékpusztai csárdába, de erről majd Sára mesél.
Anya: Ami nekem különösen tetszett, az a diási lidóstrand volt. Semmi betonpart, semmi lépcső, simán be lehet szaladni a vízbe, mint egy tengerparti öbölben, lehet homokvárat építeni. A strand területén működik egy kalandpark is, ami most az idő rövidsége miatt kimaradt. Nagyon barátságos, családias. Különösen tetszett, hogy az egyik wc-fülkében két csésze van egymás mellett, így akár szinkronban pisilhet anya-gyerek, ami jelentősen megkönnyíti az ember dolgát ilyen helyzetben. Kisgyermekesek ismerik ezt a fajta logisztikai problémát: „el ne szaladj, amíg pisilek! Itt maradj az ajtó előtt!” stb. Keszthely után viszonylag hosszan erdőben vezet a bicikliút, ami nagyon hangulatos, a felénél körülbelül van egy kis büfé (Klári csárda), saját kis partszakasszal. Legközelebb erre járunk, itt biztos megállunk egyet megmártózni, büfézni. Az erdőből kiérve már sík a terep, egyértelműen közeledünk a déli parthoz, közvetlenül a vasút mellett visz az út, ahol persze elrobog mellettünk az IC, így Lilla fel is ébred. Fenékpusztánál betérünk a 400 éves Vámházba, ami a valamikori római erőd, a Valcum helyén áll. Innen származik a betyárballada is: a Nád János piros vére, Fenékpusztán folyt a földre, a keszthelyi temetőben, nyugszik a fekete földbe! Itt iszunk egy bambit, a korcsmáros annyit regél a hely történetéről,hogy alig tudunk tovább indulni! Majd következik egy letérő B.szentgyörgy felé, de mi nem arra megyünk, maradunk a körúton és már délen is vagyunk! Itt hol nádas menten, hol pedig ligetes, erdős részeken visz az út. Balatonberény és -keresztúr nagyon kihalt, lehangoló látni a sok parlagon álló üdülőépületet, üres, leamortizálódott vendéglátóhelyet, mindenhol az eladó tábla van kifüggesztve. B.fenyvest össze sem lehetne téveszteni más településsel, az út mentén végig hatalmas fák, finom fenyő illat. Sokat tekertünk, jól esik lefeküdni este a kempingben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése